Hogyan alakította az e-kereskedelmet a 2020-as év?

2020 az extremitások éve volt. Az első hónapok mélyrepülése után a COVID miatti bizonytalanságot leküzdve az online kereskedelem csúcsra tört, és olyan rekordokat döntött, amiről a pandémia kirobbanásakor még csak álmodni se mertünk.  Rengeteg negatív hatás ért minket a járvány következtében, de talán mondhatjuk, sokaknak sikerül előnyt kovácsolniuk a korlátozásokból – legalábbis az e-kereskedelmi szereplőknek biztosan.

1.Kezdeti bizonytalanság

A GKI Digital és az Árukereső kutatásai szerint kétségtelenül jól zártuk a 2019-es évet: az online szektor éves forgalma a bruttó 625 milliárd forintot is elérte, ami összességében 16%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Azonban 2020 elején a kereskedők nem voltak annyira lelkesek, mint arra a számok alakulásából következtethetnénk.

Ennek hátterében a globális gazdasági bizonytalanság, a forint értéktelenedése, a munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés dinamikájának lassulása, és az egyre inkább konkurenciát jelentő külföldi webáruházak térnyerése állhatott. Így vágtunk neki az évnek, hogy mindezt tetézze a koronavírus nyomán fellépő tanácstalanság.

Márciusban még nem láttuk előre, mennyire működhet zavartalanul a beszállítói lánc, hányan vesztik el munkájukat (és ennek következtében biztos bevételüket), és azt sem tudhattuk, hogyan képes a parkolópályára került turizmus talpra állni.  Aztán megtörtént a csoda.

2. Kényszerű otthonmaradás = nonstop fogyasztás

Szó se róla, az e-kereskedelem végét jósoló posztok olyan gyorsan tűntek el az internetes vizekről, mint ahogy felbukkantak. A korlátozások hatására ugrásszerű növekedésnek indult a kiskereskedelmi forgalom, de miután a vásárlók lerabolták a boltok árukészletét, nem maradt más lehetőség: a webáruházak kínálata felé fordultak.

Ehhez persze hozzájárult a félelem, hiszen otthonról intézni a heti nagybevásárlást sokkal biztonságosabbnak tűnt. Emellett szükségünk volt olyan eszközökre is, amelyek megkönnyítik a kényszerű otthonlétet, vagy egyenesen a munkánk elvégzéshez/digitális oktatáshoz kellettek.

Miután bebizonyosodott, hogy időnk jelentős részét a négy fal között, szerencsés esetben kertünkben tudjuk eltölteni, megjött a kedv a barkácsoláshoz, felújításhoz. Nőt a kereslet a házi wellnesst nyújtó, kikapcsolódást segítő termékek iránt, a későbbre tervezett, a nagyobb költéseket pedig előre hoztuk.

3. Remekül vizsgáztak a logisztikai vállalatok

A megnövekedett csomagszám fokozott terhelésnek tette ki a raktárakat és a kézbesítő cégeket. Nem akármilyen akadályt kellett megugraniuk, hiszen a korábbi csomagpontos és személyes átvetélt kérő vásárlók is a házhozszállítást részesítették előnyben.

A lezárások alatt felértékelődtek a bankkártyás, találkozás- és érintésmentes fizetési lehetőségek, ezek pedig a későbbiekben is fontosak maradtak a megrendelők számára. Bár az első hullám alatt egy rövid időintervallumban a szállítási idő kitolódott, ezt inkább az egyes árucikkekre való várakozás, a rekord sok webes rendelés összeállítása eredményezte.

Kijelenthetjük, a webáruházak gyorsan reagáltak a megváltozott igényekre, mind a szállítást, mind pedig a fizetési opciókat tekintve, és ezt bizony a vásárlókkal is tudatták. Ebben az időszakban felértékelődött a kommunikáció szerepe: akik naprakész információval látták el a közönséget a megrendelés státuszáról, rengeteg új ügyfelet nyerhettek. (Ezt a jó szokást érdemes megtartani a jövőben is.)

4. A lazítás sem vetette vissza jelentősen a forgalmat

A nyár eleji újranyitást követően az online vásárlási kedv mérséklődött. A korlátozás gyakorlatilag egy karácsonyi szezonhoz hasonló csomagszámot eredményezett és 50 új vásárlót. Mivel azonban a boltok újra megnyitották kapuikat, a vásárlók egy része átterelődött az offline kereskedésekbe – de nem végleg!

Igazuk volt az elemzőknek, amikor azt jósolták, hogy az újoncok tartósan velünk maradnak, hiszen hiába nyitottak az üzletek, továbbra is kényelmesebb, nem mellesleg biztonságosabb volt házhoz rendelni. Ha pozitív tapasztalatot szereztek az első internetes vásárlás alkalmával, készen álltak a mindennapjaik részéve tenni.

Mi változott még? Fogyasztóink sokkal tudatosabbá váltak, ugyanis rengeteg idő állt rendelkezésükre, hogy a termékek árát, minőségét és persze a különböző ajánlatokat összehasonlítsák. Így nem meglepő, hogy a harmadik negyedévben az e-kereskedőknek is olyan kínálattal és árakkal kellett jelentkezniük, amelyek az első féléves „költekezés” után is vásárlásra csábították az érdeklődőket. 

                 5. Kicsit más, mint amit megszoktunk – a Black Friday az igazi szezon kezdete

Hivatalosan 2020. nov. 27-én tartották a Black Friday-t, de a magyar kereskedők már egy héttel előtte akcióba lendültek – szó szerint. Akadt persze olyan is, aki a teljes hónapot a kedvezményeknek szentelte, mások „csupán” egy hétre készültek fel, mindennap más termékkategóriát akciózva.

Az Extreme Digital közleménye szerint november 13-án 46%-kal több pénzt költöttek és 43%-kal több rendelést adtak le a magyar vásárlók, mint tavaly. A vevők száma 6%-kal, a kosárérték pedig közel a harmadával volt magasabb, átlagosan 40 ezer forint. Összesen mintegy kétmilliárd forint értékű árucikk kelt el egyetlen nap alatt, ami normál időszakban több hét alatt jön össze.

Sikeres volt még az eMag, november 20-án összesen 6,9 milliárdos forgalmat értek el és nagyjából 3,1 millió oldalletöltésük volt. Mindkét fél esetében kimagasló számokról van szó, annak fényében különösen, hogy az első félévben már volt egy eredményes, az év utolsó hónapjait idéző szezon.

6. Mondjuk ki: COVID egyedüli nyertese az e-kereskedelem

A GKI Digital és az Árukereső közös felmérése szerint 2020-ban az online piac első negyedéve 21%-os, míg a második negyedéve 47%-os bővülést produkált. Mint írtuk, a harmadik negyedévben tapasztalható volt némi megtorpanás, így a bővülés is lassult (19%).

2020 első 9 hónapjának online forgalma 30%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 526,5 milliárd forintot – ezzel pedig az elmúlt 5 év leggyorsabb növekedésének lehettünk tanúi.

Ha ehhez hozzávesszük a Black Friday sikereit, és az egyébként is felfokozott decembert, akkor biztosan állíthatjuk: nem mindennapi évet zártak az e-kereskedők. GKI Digital és az Árukereső.hu elemzői összességében 25-30%-os növekedéssel számoltak az utolsó negyedévre.

Cikkünk elején kitértünk rá, hogy 2019-ben az online szektor forgalma 16%-kal növekedett az előző évhez képest. 2020-ban ez összességében 30%, majdnem kétszerese – igazi rekord, egy különleges év extrém teljesítménye.

 

Szeretnéd megismerkedni a PriceKit szolgáltatásait? Próbáld ki most két hétig ingyenesen!

Ingyen kipróbálom