Hogyan működnek a tőzsdei árak?

tőzsde

Az internetet böngészve sikerreceptek tucatjával találkozunk, amelyek mindegyike gyors, gyakorlatilag munka nélküli meggazdagodással kecsegtet. A tőzsdei folyamatok átlátása nem egy nap (és nem is egy hónap) alatt megy végbe. Kitartó tanulás szükséges hozzá, hosszú évek tapasztalata. Rutin nélkül botorság rögtön tánctérre lépni, mert biztos, hogy elesel.

I. A tőzsde egy piac

Mégpedig egy olyan piac, ahol eladók és vevők értékpapírokkal, részvényekkel, árucikkekkel, derivatívákkal (származtatott ügyletekkel), devizákkal és más pénzügyi termékekkel kereskednek. Az árfolyamot a kereslet és a kínálat határozza meg, ezeket azonban számos egyéb dolog befolyásolja. Nagyon egyszerűen szólva: akkor keresünk pénzt, ha olcsón veszünk és drágán eladunk. A továbbiakban megnézzük, hogy mely tényezők gyakorolnak hatást a tőzsdei árfolyam alakulására. A témát már sokan körüljárták, a nézetek gyakran eltérnek egymástól, tapasztalat és ízlés kérdése, hogy ki mire esküszik. Az igazságot valahol ezek együttese adja, így nem árt figyelemmel kísérni valamennyi szempontot.

II. Profit és osztalék

Az árfolyamra kétségkívül hatással van ez a két tényező. Minél nagyobb profitot termel egy vállalat, annál vonzóbb a befektetők számára. A magasabb profit több osztalékkal jár, a kifizetett osztalék mértéke pedig vonzóvá teszi a céget a befektetők számára. Vagyis a kettő együtt, kéz a kézben jár. A társaságok működéséről a mérlegből és az eredménykimutatásból lehet tájékozódni. Az elemzéshez némi pénzügyi ismeretre is szükség van, ezek nélkül csupán vakon tapogatózol a sötétben. Lehet, hogy megtalálod a villanykapcsolót, de vajon hányszor próbálkozol?

A profit azonban egy számított érték, különböző számítási módszerekkel alakítható. Ezért fontos, hogy a nyereségen túl vizsgáljunk még pár dolgot.

III. Cash flow, vagyis pénzáramlás

A cash flow megmutatja, hogy mennyi pénze van egy cégnek. Több részből tevődik össze, ami igazán lényeges számunkra, az a szabad cash flow. Minél nagyobb a mértéke, a cégről annál jobb képet fest, hiszen ez felel a jövőbeni osztalékért, a fejlesztések megvalósulásáért, továbbá az esetleges nehézségek leküzdéséért. A szabad cash flow növekedése mindenképpen pozitív, jó üzleti politikát sejtet, amelyben hosszú távon is megbízhatunk.

IV. Jegybanki döntések és likviditás

A likviditás a kereslet különböző befektetési eszközök iránt (pénzügyi értelemben), amelyet a jegybankok szabályozhatnak. A likviditás kisebbik része maga a pénz (készpénz, bankbetét, számlapénz), a nagyobbik pedig a hitel. A piacot ezek mozgatják, vagyis a rendszerben lévő pénz. A központi bank döntési hatással vannak a reálgazdaságra, amelyek megváltoztatják a tőzsdei árakat. Igaz ez fordítva is, a tőzsdei folyamatok visszahatnak a gazdaságra.

V. Hírek és tőzsdei szereplők

Különbséget kell tennünk az egyes tőzsdei szereplők között, akik más-más befektetési stratégiát követnek. A spekulánsok (viszonylag) csekély tőkével rendelkeznek, azonban azt gyorsan megforgatják.  A napi forgalom jelentős részét ők bonyolítják, a rövidtávú árfolyamváltozások gyakran hozzájuk köthetők. Ilyen módon a hírek erőteljesen befolyásolják tevékenységüket.

A pénzintézetek közvetítésével érkező lakossági kisbefektetők szintén a piac szereplői. Ha pl. életbiztosítást kötnek vagy a megtakarításaikon befektetési jegyeket vásárolnak, akkor az a pénz állampapírba, kötvénybe, részvénybe áramlik. Hosszú távban gondolkodnak, rájuk kisebb hatást gyakorol a hirtelen felröppenő információ.

Mondhatjuk, hogy a hírek közvetlenül befolyásolják a pillanatnyi tőzsdei árfolyamot. Ha viszont néhány hónapos intervallumot nézünk, akkor az árakat olyan tényezők alakítják, mint a befektetők anyagi helyzete és a változó piaci hangulat.

VI. Véletlenek

A különböző katasztrófák mindig kihívás elé állítják a gazdaságot, a fukushimai atomerőmű-balesetet senki sem látta előre. Az esemény után komoly részvénypiaci mozgást tapasztaltunk, az erőművet működtető cég részvényei pár hét leforgása alatt elértéktelenedtek.

A fenti persze egy speciális eset. A tőzsdézés nem egy egzakt tudomány, az árfolyamot rengeteg tényező formálja. A sikerhez tőke, kemény munka és nagyfokú kockázatvállaló képesség kell – ezek nélkül nem érdemes elkezdeni.