Mit tartalmaz az üzleti terv? Hogyan épül fel?

Üzleti vállalkozás, például webshop indításakor fontos, hogy rendelkezzünk kidolgozott stratégiával. Ezt rendszerint az üzleti tervben részletezzük.

Az üzleti terv olyan dokumentum, amelyik összefoglalja vállalkozásunk céljait és az ehhez vezető stratégiákat; megjelöli, hogy a kiinduló helyzetből hová szeretnénk eljutni, ehhez mit kell megtennünk, milyen anyagi, emberi, szellemi erőforrásokat kell előteremtenünk, és milyen eszközökkel kívánjuk elérni a céljainkat.

Milyen kérdésekre kell választ adnia az üzleti tervnek?

Ha webáruházat szeretnénk indítani, akkor is határozzuk meg a hosszú távú célokat és az ehhez vezető stratégiát.

Írjuk le, milyen problémát szeretnénk megoldani vagy milyen igényeket kívánunk kielégíteni a webshoppal. Gondoljuk át, mekkora a célpiacunk - ehhez érdemes kutatást végeznünk.

Az üzleti tervben jelöljük meg, mivel kereskednénk, milyen termékeket szeretnénk értékesíteni, milyen célcsoportnak, a célcsoport tagjait hol tudjuk elérni. Készítsünk kalkulációt ahhoz, hogy mekkora összeg szükséges a célcsoport eléréséhez, milyen csatornák, majd vázoljuk fel, ez milyen haszonhoz juttatja a vállalkozásunkat.

Az is lényeges, hogy felvázoljuk, miben különbözünk a versenytársaktól, miért érdemes a vásárlóknak bennünket választania.

Nevezzük meg a cél megvalósításához szükséges csapatot is, azzal együtt, hogy kinek mi lesz a feladata, hiszen fontos tudni, milyen emberi erőforrás-igényei lesznek a vállalkozásnak.

Már itt, a tervezéskor vegyük figyelembe, milyen, az üzleti folyamatokat és a mindennapi adminisztrációs tevékenységet támogató alkalmazásokat, automatizmusokat, szoftvereket használhatunk majd a számlázó programoktól a webshop árazását elvégző megoldásig. nem is gondolnánk, mennyire fontosak azok az eszközök, amelyekkel gördülékenyebbé és gyorsabbá tesszük a vállalkozás működtetését. A különböző feladatokat automatizáló megoldásokkal kiváltható a manuális munka, és sok idő felszabadul. Például a kézzel kitöltött számlák helyett alapvető a számlázóprogram használata. A webshopban a termékek árazását, a készlet és a konkurencia figyelését szintén bízzuk automatikus programra, például a PriceKitre.

Határozzuk meg annak az alaptőkének a mértékét is, amit a vállalkozás indításához nagyobb kockázatvállalás nélkül képesek vagyunk befektetni, valamint jelöljük meg, mikortól válhat profitábilissá a webshopunk. Azzal is számoljunk, hogy havi és éves lebontásban mennyi sikeres vásárlásra van szükségünk ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés.

Milyen terjedelmű legyen az üzleti terv?

Elképzelhető, hogy elegendő egy néhány oldalas összefoglaló is, amelyben az előző pontban szereplő kérdésekre válaszolunk. Ami semmiképpen nem maradhat ki, az a marketingtevékenység és a promóció, amellyel a brandünket építjük, feltesszük magunkat a térképre, valamint a potenciális vásárlók számára láthatóvá tesszük a webáruházunkat és a termékeinket.

Semmiképpen ne hagyjuk ki a SWOT-analízist sem. Ez megmutatja az induló webshop erősségeit (strengths), gyengeségeit (weaknesses),  lehetőségeit (opportunities) és veszélyeit (threats). (A SWOT szó az angol szavak kezdőbetűiből áll össze).

Ez az elemzés azért nélkülözhetetlen, mert segítségével viszonylag egyszerűen megjeleníthetjük a rendelkezésre álló megoldások előnyeit és hátrányait, a vállalkozásunkra potenciálisan veszélyt jelentő fenyegetéseket, konkurenseket, az üzletre, kereskedelemre ható pozitív és negatív, rajtunk múló és tőlünk független tényezőket is. Sőt, tekintetbe vehetjük a vásárlói igényeket és reakciókat egyaránt.

Stratégiai és operatív tervezés

A stratégiai tervezés hosszabb időszakra szól, a vállalkozás fejlődésének

meghatározó szempontjait veszi figyelembe. Feladata a vállalkozás mozgásterét

kijelölő keretek meghatározása és az új sikerlehetőségek megnevezése.

Az operatív tervezés rendszerint rövidebb időre, nem több évre szól, és lényege az erőforrások lehető legjobb felhasználása, a kereskedelmi

folyamat lépéseinek tervezése és megnevezése, valamint az értékesítés várható eredményessége.

Érdemes figyelembe venni, hogy az üzleti terv a későbbiekben arra is nagyszerű eszköz, hogy tudatosítsa a célokat, megmutassa, mit kell még megtenni a siker érdekében, hol lehet még javítani a folyamatokon, de akár ahhoz is, hogy üzleti partnereket lehessen bevonni, vagy befektetőket lehessen megnyerni az üzlethez.

Hogyan épül fel az üzleti terv?

A bevezetés után rendszerint az iparág/üzleti terület bemutatása következik, majd a konkrét vállalkozásunk bemutatása, a marketing terv, a működési terv és a pénzügyi terv.

A bevezetésben érdemes leírni üzleti tervünk legfontosabb megállapításait, az üzleti terv megalkotásának célját, a vállalkozásunk, jelen esetben a webshop célját, a termékeinkre vonatkozó piac felvevőképességével kapcsolatos becsléseket és at, hogy miként finanszírozzuk induló webáruházunkat.

Az iparági elemzésnél az adott üzleti területen belüli helyünket, helyzetünket jelöljük ki, és felvázoljuk, milyen trendek befolyásolják az adott területet, milyen fejlődési potenciállal bír, milyen együttműködésekre nyílik lehetőségünk, milyen sajátosságokkal bír az adott terület, milyen újdonságokra, fejlesztésekre számíthatunk. Nem árt, ha a célpiacunk valós társadalmi-gazdasági környezetét is bemutatjuk, mert fontos az is, mi befolyásolhatja az árakat, a vásárlási hajlandóságot, milyen nehézségekkel találkozhatunk, és mekkora a piacképes kereslet a termékeinkre.

A vállalkozás bemutatásakor fogalmazzuk meg röviden a céljainkat, nevezzük meg, kik a vállalkozás tagjai és alkalmazottai, adjuk meg vállalkozásunk adatait, soroljuk fel, milyen termékeket és/vagy szolgáltatásokat értékesítünk, milyen szakmai ismeretek kellenek a tevékenységünkhöz, kalkuláljunk a termékek és szolgáltatások gazdaságosságával (várható eladási egységár, önköltség, fajlagos fedezet), és feltétlenül fogalmazzuk meg, miért és mitől válik sikeressé a vállalkozás.

A marketing tervben részletezzük, miként értékesítjük a termékeket, hogyan alakítjuk az árakat, és hogyan (milyen eszközökkel és csatornákon) fogjuk promotálni a webshopot és a termékeket. Lényeges ehhez a vásárlói igények ismerete, a piaci trendek ismerete, és a konkurencia figyelése is (erősségeik é sgyengeségeik).

Kereskedés esetén a működési terv az gyakorlatilag egy kereskedelmi terv. Mindenképpen tartalmaznia kell, milyen beszállítókra támaszkodunk, melyek a beszerzési folyamatok,

milyen eszközök állnak rendelkezésre, és melyekre lesz még szükség. A másik fontos pont a készletgazdálkodás, a harmadik pedig az, hogy a kereskedelmi folyamatok fenntartásához milyen erőforrásokra támaszkodhatunk.

A szervezeti terv vállalkozás tulajdonformáival foglalkozik, itt megemlítve a döntési folyamatokat, szerepköröket és felelősségeket.

Pénzügyi tervünkben legyen jövedelemterv a vállalkozás jövedelmezőségéről, mérlegterv az induló vagyoni helyzettel és a tervidőszak végére várható vagyoni állapottal, valamint likviditási tervvel, hiszen az értékesítési folyamat nem jár együtt mindig azonnali

pénzmozgással. Számoljunk olyan plusz költségekkel is, mint amit az esetleges amortizáció vagy értékvesztés jelent.

A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell, hogy üzletünk a következő időszakban milyen

jövedelmet szeretne elérni, milyen bevételekkel és ráfordításokkal kell szembenéznie.

Szeretnéd megismerni a PriceKit szolgáltatásait? Próbáld ki most 2 hétig ingyenesen! 

Kipróbálom